Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ Rt 1922-ben alapította a Földművelési Minisztérium, a Hangya Szövetkezet és az Országos Hitelszövetkezet segédkezésével.

Célja az volt, hogy a háborús zűrzavarban tönkrement tejszövetkezeti hálózatot újjászervezze, az értékesítést, termelést és fogyasztást állami eszközökkel hangolja össze.

A dániai mintára tervezett szövetkezet, dacára a nem túl szerencsés gazdasági körülményeknek, amelyek között létrejött, rövidesen az ország legnagyobb tejipari vállalatává növekszik.

Nem kerülheti el, persze, a kezdeti buktatóit sem: szép számmal adódó opponensei szigorúan a fejére olvasnak minden baklövést vagy balul sikerült kísérletet. Ott van mindjárt a legnagyobb ellenlábas, a Központi Tejcsarnok Rt (KT) legbefolyásosabb nagy hatalmú igazgatója Gerlei Lajos, több minőségében is (a tejnagykereskedőket tömörítő Országos Tejgazdasági Szövetség elnöke, tiszteletbeli árvaszéki ülnök) aggodalmainak ad hangot a minisztériumban egy értekezleten az OMTK terjeszkedése miatt. Az FM igyekszik nyugtatni a kedélyeket, de az elkövetkező években nem kis gondja lesz majd a többirányú érdekegyeztetésnek.

A vállalat a IX. kerület Ipar utca 4.-ben nyitja meg az első fővárosi telepét, (a környéken már több tejvállalat működik) napi 30 000 literre méretezve. A szervező munka méretére jellemző, hogy 1925 év végére már 32 tejszövetkezet tartozik hozzá. Folyamatosan és szívósan cseperedik fel, s nő óriássá. Fejlődése azonban nemcsak extenzív, nagy hangsúlyt helyeznek a minőségi munkára, követve az alapítók elvárásait és az általuk kitűzött célokat. Az 1928-as tejgazdasági kiállításon első díjat nyer a vállalat vaja és a kaposvölgyi sajtja.

1928 májusában megveszik a Magyar Gazdák kitűnően felszerelt telepét a Horthy Miklós út 119-121-ben (ma Bartók Béla út) és itt már naponta 100 000 liter tejet is tudnak feldolgozni. Termelnek palackozott üveges tejet, kannatejet, hab és kávétejszínt, yoghúrtot, bolgár yoghurtot, tejfelt, túrót, tea és csemegevajat is.

1928-ban 60 saját fiók és 700 viszonteladó kapja tőlük a tejet és tejterméket.

Tíz éves kemény és következetes munka eredménye: 270 köteléki tejszövetkezet, tizenkét vidéki (Balatonszentgyörgy, Devecser, Eger, Igal, Nagykanizsa, Pápa, Nyíregyháza, Sopron, Szolnok, Szombathely, Pécs, Magyaróvár) a fővárosban központi feldolgozó telep (Kelenföld), egy budapesti tejellátó központ (Ipar utcai depó), sok ezer nagy, közép, és kisbirtokos tejszövetkezeten belül termelt éves 60 000 000 liter tej értékesítése.

  Intenzív exporttevékenység:
államilag márkázott vaj. 1931-ben az egész magyar vajexport 106 vagon, amelyből az OMTK 73 vagont állít elő, vagyis a teljes mennyiség 68%-át.
A sajtgyártási űzletága ugyanebben az évben 25 vagon sajtot hozott forgalomba. Külön meg kell említeni a juh-túró gyártást, amely a behozatal csökkenése mellett a hazai juhászat fejlődését is elősegítette.
1932-ben a Hortobágyi juhtúróból 32 vagont értékesítettek.

1928-ban teljes mértékben országosan kialakult az európai tejgazdaságokra jellemző vertikális rendszer amely a legerősebb és legversenyképesebb tejipari vállalkozássá nőtte ki magát az OMTK Magyarországon. A cég három pilléren állt:  szövetkezeti tulajdonrésszel rendelkező nagybirtokos, közép és kisbirtokos tehenészetek, állították elő az alapanyagot, amely a legkorszerűbben felszerelt üzemekben dolgozták fel a tejet és állították elő a termékeket és a fogyasztóhoz részben a saját fiókhálózaton és az alapító Hangya Szövetkezet üzletein keresztül juttatták el a jó minőségű termékeket.

A fővárosban az I kerületben 9, a II-ban 1, a III-ban 3, a IV-ben 1, az V.-ben 6, a VI.-ban 6, a VII.-ben 11, a VIII.-ban 8, a IX.-ben 7, a X.-ben 1, a XI.-ben 2, Pesterzsébeten 1, Kispesten 3, Rákosszentmihályin is 1 saját fióküzlet állt a fogyasztók rendelkezésére, behálózva szinte az egész fővárost.