XIV. fejezet
Konszolidáció és új neki lendülés
A tejnek a főváros területére való beszállítását a tejhivatal ellenőrizte. 50 liter mennyiségig a helyi tanács, azon felül a minisztérium engedélyezte a behozatalt és az engedélyezett tejkereskedéseket, csarnokokat figyeltette. Tilos volt a tejjel házalni, s persze ez nem mindenkinek tetszett. A tejhivatalnak 105 ellenőre vigyázta a pályaudvarokat és vámvonalakat. Az engedély nélküli tejeket lefoglalták: a jó minőségűt kifizették a hamisítottat elkobozták és megsemmisítették. A hamisítókkal szemben eljárást indítottak. Az FM miniszter 1924 évi 71 000 számú rendelete alapján a jó tej zsírtartalma az eddigi 2,8% helyett 3.3% kell legyen, a fajsúlya 15 C foknál legalább 1,029 , legfeljebb 1,033. 1921-ben lefoglalt mennyiség 190957 liter, ennek 83%-a hamis, míg 1928-ban már csak 11516 litert foglaltak le és csak ennek 44%-a volt hamis.
Konszolidáció és új neki lendülés
Bár a Nemzeti Bizottság és a tanácskormány megpróbálkozott a tejellátás rendezésével, (az előbbi felszólította a termelőket, hogy a magánjogi szerződéseket tekintsék érvényben lévőnek és szállítsák a tejet, az utóbbi pedig a vasutak melletti tejbegyűjtőhelyek szervezésével: januárban 35 000 liter tej, májusban 60 000 liter tej érkezett napi átlagban) de a kérdést megoldani nem tudták.
A városokból eltűnt a tej, a csecsemőhalálozás nőttön nőtt. Míg a háború előtt a 900 000 lakos napi 300 000 liter tejet fogyasztott, 1916-ban 165 000, 1917-ben 110 000, 1918-ban 90 000, 1919-ben 50 000 liter volt naponta, amit a főváros kapott.
A tejipari berendezések tönkre mentek, a technikai utánpótlás hiányzott. Hűtő kompresszor nem létezett. 1920 márciusában Budapesten 9 tejivó csarnok tartott nyitva, s kaptak egyenként, írd és mond 75 liter tejet. A fővárosi gyermekmenhelyen április 14.-én 206 egy éven aluli gyermeket tartottak nyilván, csak nekik és 125 szoptató dajkának napi egy-egy liter tejre lett volna szükségük. A tej ára december elejére elérte a 10-15 koronát.
Ebben az évben (1920) a főváros minimális napi szükséglete 60 000 liter lenne, de nem érkezik csak 49 000. 1919-hez képest ez is dupla mennyiség, szeptemberre már 87 000 literre is felmegy. Ugyan ebben a hónapban a kiterjedt vérhas és vörhenyjárvány hatására elrendelik a pasztőrözés újbóli bevezetését az akkori négy budapesti vállalatnál. A KT, a Magyar Tej és Termékforgalmi Rt, a Budapesti Tejkereskedelmi Rt , és a Magyar Gazdák "Gaea" Tejüzeme minden tejet pasztörizál, amit elad.
A Solty Ernő által közölt adatok szerint: a fejlődés már gyorsabb ütemű. A maximális napi felhozatalt mutatja az alábbi táblázat:
1919 június : 73409 liter
1920 szeptember : 87243 liter
1921 szeptember : 117628 liter
1922 június : 127866 liter
1923 június : 129714 liter
1924 december : 171203 liter
A napi tejfogyasztás személyre számítva 1921-ben éri el az 1918-as 0,09 literes szintet, 1922-1923-ban 0,12 literes, 1924-ben a 0,15 literes szintet. Ezen adatokból megállapíthatjuk, hogy az ország tejtermelése a háború és a forradalmak befejezése után még hosszú időn keresztül nem fedezte a belső fogyasztást, (a külkereskedelmi forgalom mérlege még 1928-ban is passzív), de évről évre nagy javulást emelkedést mutatott fel.
1920-ban négy tejüzem van Budapesten, hét évvel később húsz.A későbbiek szempontjából számunkra különösen érdekes a Budapesti Tejkereskedelmi Rt, amely 1919-ben keletkezett, a KT számára régi rivális,Budapesti Általános Tejcsarnokból és a Magyar Gazdák Tejüzeme, amely 1920-ban alakult. Kelenföldi telepét, amely ma a BTV Kelenföldi Tejüzeme, 1925-ben építette fel napi 25 000 liter tej fogadására, de hamarosan ki is kellett bővítenie, hogy dupla mennyiséget is fel tudjon dolgozni.
1922-től nagyméretű, csak a kiegyezés utáni gründoláshoz hasonló fejlődés kezdődik a budapesti tejiparban:
Fővárosi Tejüzem Rt (1920-1928) 65 saját fiók 227 viszonteladó üzlet
Magyar Tej és Termékforgalmi Rt (1920) 65 saját fiók 240 viszonteladói üzlet
Országos Tejszövetkezeti Központ (OMTK) 225 saját fiók 360 viszonteladói üzlet
Orbán József tejüzeme 1922 26 üzlet
Egyesült Tejkereskedelmi Rt 1922 1 saját fiók 109 üzlet
Termelő és Ipari Rt 1923 5 saját fiók 92 üzlet
Pannónia Tejkereskedelmi Rt 1923 14 saját fiók 139 üzlet
Wittman Antal tejüzeme 1923 1 saját fiók 28 üzlet
Tejértékesítő és Tejgazdasági Rt 1924 147 üzlet
Horváth István és Fiai 1925 1 saját fiók 34 üzlet
Vitamin Tejipari Vállalat 1925 1 saját fiók 89 üzlet
Sopron, Győr és Vasmegyei Tejgazdaság Rt 1925 22 fiók 193 üzlet
Józsefvárosi Tej és Tejtermék üzem 1925 13 fiók 49 üzlet
Lurie Róbert és Tsa 1925 8 fiók 49 üzlet
Centrum Tejüzem Rt 1926 1 fiók 42 üzlet
Sanus Tejüzem Rt 1926 7 fiók 58 üzlet
Turul Tejvállalat 1927 1 fiók 34 üzlet
Benedek Antal (Hargita) 1927 1 fiók 28 üzlet
Orbán János és Fia 1928 1 fiók 7 üzlet
gróf Károlyi Imre Tejüzeme 1928 4 fiók 64 üzlet
1921-ben egy év alatt 36 569 700 liter tej érkezett be a fővárosi tejfeldolgozó vállaltatokhoz, 1931-ben már 113 909 998 liter volt a beérkezés. Ezek a vállalatok nagy része saját begyűjtő hálózattal rendelkezik (KT, vagy az OMTK), vagy a tulajdonos saját nagybirtokán tejtermékeit értékesíti. (Károlyi gróf)
Az 1917-ben bevezetett jegyrendszerre azért 1924-ig az inflációs időszak végéig szükség lesz. 1921-ben ezt az igazolványrendszert átszervezik,és abban az esetben biztosítják vele a gyerekek és idősek tejigényét, amennyiben a napi beszállítás nem éri el a 8000 litert sem. Az igazolványokat az iskolákban elhelyezett 130 lisztbizottság utalta ki. az I jelzésű a csecsemők. a II az 1-2 év közöttiek, a III a két -három évesek, a IV a betegek, az V a 3-5 évesek számára biztosított tejet.Bizonyos ideig az aggoknak napi fél litert, T betűvel a terhes asszonyoknak, "fertőzött beteg" felirattal az érintetteknek adtak ki előzetes megrendelés után jegyre egy-egy liter tejet.Ez átlag 140 000 fogyasztóra vonatkozott, s a hatósági ellátás céljára ezekben az időszakokban 37 tejnagykereskedés készletének 20-55%-át kellett igénybe venni.
A
A tejnek a főváros területére való beszállítását a tejhivatal ellenőrizte. 50 liter mennyiségig a helyi tanács, azon felül a minisztérium engedélyezte a behozatalt és az engedélyezett tejkereskedéseket, csarnokokat figyeltette. Tilos volt a tejjel házalni, s persze ez nem mindenkinek tetszett. A tejhivatalnak 105 ellenőre vigyázta a pályaudvarokat és vámvonalakat. Az engedély nélküli tejeket lefoglalták: a jó minőségűt kifizették a hamisítottat elkobozták és megsemmisítették. A hamisítókkal szemben eljárást indítottak. Az FM miniszter 1924 évi 71 000 számú rendelete alapján a jó tej zsírtartalma az eddigi 2,8% helyett 3.3% kell legyen, a fajsúlya 15 C foknál legalább 1,029 , legfeljebb 1,033. 1921-ben lefoglalt mennyiség 190957 liter, ennek 83%-a hamis, míg 1928-ban már csak 11516 litert foglaltak le és csak ennek 44%-a volt hamis.
A tejigazolványok 1924 második felében megszűntek, de az 1919-ben bevezetett negyedéves beszállítási jogosítványok érvénybe maradtak, kiadásukat a főváros tejellátása érdekében a legritkábban tagadták meg. A napi igényt 1925-ben 3-4000 liter, ebből 62 000 liter az amely 176 községből, és 1044 helyről szállítottak be a kistermelők.
A szabad forgalom és az általános infláció azt eredményezte, hogy a belföldi árak igen magasan alakultak ki, ösztönzőleg hatva a tejtermelő gazdaságokra és idegesítőileg a fogyasztókra .Dr. Illyefalvi Lajos jóvoltából szerkesztettünk egy összehasonlító táblázatot a helyzet értékelésére:
Árak üzletekben pengőben
1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931
tej (l) 0,15 0,14 0,18 0,39 0,44 0,38 0,40 0,41 0,39 0,37 0,32
tejföl (liter) 0,52 0,50 0,54 1,42 2,02 1,93 1,92 1,91 2,03 1,91 1,37
teavaj (kg) 2,31 2,54 3,35 5,98 6,84 5,90 5,91 5,88 6,06 4,24 3,10
liptai túró (kg) 2,86 1,21 1,01 0,86 0,77 1,52 1,60 2,07 3.67 3,60 3,57
Átlagos órabér pengőben
molnár 0,20 0,20 0,22 0,58 0,65 0,76 0,82 0,86 0,90 0,90 0,96
lakatos 0,16 0,18 0,21 0,56 0,60 0,63 0,74 0,75 0,78 0,78 0,82
vágóhídi munkásnő 0,07 0,09 0,15 0,28 0,36 0,40 0,42 0,42 0,43 0,43 0,48
gyári munkás 0,16 0,20 0,20 0,40 0,40 0,45 0,55 0,56 0,56 0,65 0,70
Láthatjuk, hogy az átlag órabérekhez képest a tej ára elég magas, ami az egyik oldalon bánat, az a másik oldalon öröm.A termelési kedv nő, a kínálat növekszik,amit egyéb tényezők is elősegítenek. A mezőgazdaság gépesítése folytán haszonállatként a fejőstehén kerül előtérbe, az alacsony gabonaárak miatt pedig ésszerű alternatívaként a tejtermék ( vajgyártás) kerül. A földművelési tárca minden támogatást megadott ennek az iránynak: hitelt, szabályozást, propagandát. A tejellátást ellenőrző egyesületek felállításával és ezzel egyidejűleg a szarvasmarha törzskönyvek felfektetésével, úgy minőségileg, mint mennyiségileg javította meg a termelést. A tejforgalom és tejminőség rendeleti szabályozásával a termelők, a tejkereskedelem és a tejfogyasztók egyetemes érdekeit törvényes alapon biztosította. A (71000/24) Az ipari rendeletekkel (19000/25) a tej forgalmának üzemi kezelését rendezte és rendszerbe foglalta. A tej értékesítésének szervezetét a tejszövetkezetek reorganizálásával és a Tejszövetkezeti Központ, mint szövetkezet létesítésével (ha nem is általánosan) de biztosította. Megalkotta a vajmárkázási törvényt és ezzel elnyerte a külföldi piacok bizalmát. A tejfogyasztás széleskörű megkedveltetése érdekében, a népjóléti miniszterrel együtt, felállította az "Országos Tejpropaganda Bizottságot."
Erről a bizottságról később még bővebben szólunk, de előbb (a következő fejezetben ) ismerkedjünk meg a már említett Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ Rt (OMTK) karriertörténetével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése