BUDAPESTI TEJIPAR TÖRTÉNETE: A KÖZPONTI TEJCSARNOK A XX. SZÁZAD ELEJÉN (első rész)

Mint láttuk, a KT fejlődése is egyenletesen impozáns a századvégi tülekedésben. Az Országos Tejgazdasági Felügyelőség instruktív célú bemutatója a Millenniumi Kiállítás tejgazdasági pavilonjában (naponta 2000 liter tejet dolgoztak fel az úri közönség szeme láttára a hazánkban használatos legmodernebb eszközökkel) a KT vezetőinek nem jelentett újdonságot.Szerzett pozíciói, elérhető legjobb felszereltsége és tőkeereje alapján vezető szerepéhez a budapesti tejiparban egészen az 1930-as évek végéig kétség sem férhetett. Története külön fejezet a tejipar magyarországi történetén belül.

Az 1886os 3,6 millió literes termelésnek egyenletes fejlődéssel 1902-ben már a négyszeresével dicsekedhetnek. 1335-ben 13 lovaskocsi szállította a terméket 34 saját fióküzletbe, 1902-ben 65 kocsi 65 saját üzletbe és számtalan egyéb vevőkhöz.


A palackozott tej ládázása kiszállítás előkészítése

1904-ben a KT a listavezető, Kozma Dénes székesfővárosi kerületi vásárfelügyelő szerint is, amikor 22 legnagyobb pesti tejkereskedés forgalmi adatait vizsgálja. A KT napi forgalma ebben az évben 41 000 liter, az utána következő Goldmann- féle tejüzem már 10 000 literrel kevesebbet dolgoz fel naponta.

Látszólag persze szabad a vásár, a főváros tejbehozatal számai növekednek, a vasúti forgalom tökéletesedésével a távolság már nem játszik olyan ijesztő szerepet, a kereslet növekedése a távolabbi beszerző helyek bekapcsolását szorgalmazza. 1904-ben három a négy arányban oszlott meg a gyalog és tengelyen, valamint a vasúton érkező tej.

Ágai Adolf a kor neves újságírója 1907-ben tett látogatást az üzemben és kedvező tapasztalatairól "Központi Tejcsarnok a főváros dajkája " címmel (az elnevezést még Ő találta ki 1885-ben, de most fedezte fel, hogy ez a dajka egy óriásbébit szoptat) számolt be lapjában. A KT életét bemutató riportját a fővárosra nézve olyan jellemzőnek találta, hogy később felvette "Utazás Pestről Budapestre" című kötetébe.

Bevezetőjében általánosságban ír a tejfogyasztás jelentőségéről, de érdekes körképet rajzol a dolgok árnyékos oldaláról is. "Nincs anyag, amelyet a lelketlen, mohó nyerészkedés annyira megrontana, mint a tejet, ezt a legértékesebb táplálószert. Mert nem csak mi felnőttek élvezzük, a gyermeket is ezzel neveljük, ha nem jut neki az édes anya, vagy dajka emlője. A tejhamisítók csúfos fogásai tíz százalékát hullajtják el az apró boldogtalanoknak. A czivilizált államok nagy központjaiban a szigorú ellenőrzés sem képes teljesen megszüntetni a műtejesek bűnös mesterségét. Párisban még csak öt-hat év előtt is, a vasúton érkező összes tejszállítmányok 49%-a már hamisított állapotban került fogyasztásra. New-Yorkban a tej gyanánt elárúsított folyadék egy harmada víz, Berlin lakossága minden évben vagy négy millió vizet szürcsöl tej gyanánt, amivel egy millió márkát meghaladó kárt vall. Berlinben, melynek egészségügyi rendőrsége megannyi Árgus és Briareus: mindenhová ellát és mindenbe belenyúl. A nem kevésbé hygienikus Londont a tejhamisítás évenkint 456 000 font sterlinggel zsarolja meg. Budapesten csaknem ezer tejpróba után- ezek kísérleti anyaga még csak 30000 liter volt, szakértő vizsgálók a következő eredményre jutottak. Hoztak a piaczra 58% vízzel kevert, 10% lefölözött és 7% íze és szaga miatt élvezésre alkalmatlan tejet Legártalmasabb része nem a 100 000 liter víz ( a teljes pesti fogyasztásban) amely évente 360 000 Ft-ot fizetünk, hanem ebben a legártatlanabb vízben hemzsegő bacilusok."

Az elmondotakkal kapcsolatban azt a következtetést vonta le, hogy a millimári tejnek mihamarabb el kell tűnnie a "piaczról" Mint tudjuk nem így történt, élő probléma maradt ez még röpke negyven évig.

Ágai Adolf ezután rátér a KT dicséretére, méltatja az üzem szakadatlan harcát azért, hogy a főváros egészséges, tiszta tejet kapjon. " A Semmelweis antiseptikus iskolája itt is hódított. A legkényesebb hollandus gazdasszonyt is lelkesedésre ragadná az a feltétlen tisztaság, mellyel itt a tej és az ő termékei körül járnak el. Az aszfaltos talajt napjában többször sikálják fel és öblítik le." Az edényeket forró lúggal, gőzzel, meleg vízzel, a palackokat és a kaucsuk dugókat lúgos-meszes oldattal tisztítják.

Csak egy nehezen lebírható ellensége van ennek az intézetnek: a nagy hideg. Elzárni nem szabad a tejet, mert megfűlik, a szabad csarnokban pedig könnyen megfagy. Míg a kegyetlen idő tart, meg is sínyli Budapest: nem csorran , csak csöppen neki. Sok háznak nem jut sem reggeli sem ozsonnatej, Mert itt csupán hűteni tudnak és fűteni nem.

Különben: úgy megy itt minden,mint a karikacsapás. A küldemény, ha mégolyan bőven szakad is, két óra alatt feldolgoztatik. Cinnel bélelt bélelt bádogkannákban jön a tej, s mindjárt vegyészeti vizsgálat aláesik. Soxleth aerometriuma és a lactobutyrometrum mutatja meg, hogy szabályos, szabálytalan, netán használhatatlan a kanna tartalma. A szabályszerű tejet rövid időn belül feldolgozzák. A szabálytalanról a művezető dönt a használhatatlanra a csatorna vár.

A tejet már nemcsak hűtik, de a század eleje óta pasztőrizálják is. (ez külön drágább fajtának számít) a fölözés azonban mindennél jobban megragadja Ágai figyelmét: A szabályszerű tejbe itt beleüt a rangosztály ördöge: szétválik, és külön fejtik le karokra, rendekre, s teszik elibéjük a királyt. A "teljes tej" ( a német "vollmilch" tükörfordítása) literje 28 fillér- a nép, azután jő a gentry. A "kávétejszín" literje 1 korona, jő a gróf: a habtejszín. literje 2 korona, majd jő a herczeg: dupla habtejszín: literje 3 korona, s végül a király: a non plusz ultra habtejszín, literje 4 korona.

Egy liter tej 4 korona! Enni szokták-é ezt vagy inni? Egy cseppjétől tejjé válna 1 itcze víz, mint válik pirosra egy vércsepptől.Megkóstoltam. Valóban: ez nem fölséges tej, hanem tej ő felsége.

A fölözést a centrifugális gép ejti meg, mely percenként 8000 forgást tesz. Ez az őrült kergetés hajtja fölfelé a tej színét. Az automatikus töltő, melyet az elmés szerkezetű úszócsap gátol meg a kicsordulásban, gyorsan itatja meg a tölcsérekhez hatosával illesztett vastag fehér üvegű palaczkot, melynek szájába nyomban tolakszik bele a légmentesen záró dugó. Kétszer napjában hordják szét az imigyen megtöltött s foglalatra szigorúan osztályozott üvegcsapatokat a fiók-boltokba. Mindannyian ismerjük azokat a tetszetős kisebb, vagy nagyobb szekereket, melyeknek fehér lapja példázza a jó tejet, a kék sávja azt a hígat, melytől óvakodjunk. A töréseknek a rendelésnél nagyobb száma kemény fagy idején mutatkozik, midőn a buczkássá tömörült a hó, még az annyira gondozott Andrássy- úton is.

Szemléletes leírást kapunk arról is, hogyan készítették a vajat a Központi tejcsarnokban. Ez azért érdekes, mert a század vége óta divatos tejgazdasági kiállításokon a KT mindig a vajával szerepelt, méghozzá sikeresen.

A haránt fekvő kádba java tejet töltenek, s a beleakasztott szíj e kádat perczenkint 8000 fordulattal pörgeti. leállítás után nyeles rostával halásszák ki belőle az összeállt vajat, egy márvány asztal forgólapján csapófákkal addig pofozzák, míg gombóccá tömörül. Szétlapítják, koczkába vágják,mintába gyömöszölik, famatricával dátumot és a KT jelét nyomnak rá. Amire itt a matricát, arra a régi szép időkben lapulevelet használtak, s a vajhasábokon annak gyönyörű erezete látszott.