A fővárosi tejkereskedelem rendezése felé a századvég legnagyobb lépése a Központi tejcsarnok megteremtése volt. A születésénél a 41 pestkörnyéki birtokos (Vecsés, Cinkota, Hatvan, Aszód, Süly, Üllő, Gyömrő, Monor) mellett, ott bábáskodott az Országos Tejgazdasági Felügyelőség (OTF) is Egan Ede vezetésével a földmívelési kormányzat nevében.
Egy tejcsarnok felállítás azonban nem olcsó mulatság. Nézzük mire is volt szükség az akkori gazdasági és technikai fejlettség mellett?
Kellett egy telek, fedett helységek, irodák, istállók, kamrák, gőzgép kazán, tejfölöző gépek, vajköpülő, vajgyúró, felhúzógép a tej emelésére, hűtők a teljes tejnek, tejszínnek és lefölözött tejnek,sajtüstök, tejszállító kupák, edények a fióküzletekbe,tejszállító kocsik, lovak, lószerszámok, egyenru-hák a kocsisoknak, munkaruha a munkásoknak, stb.-aztán összesen vagy 220 ezer jó forint. Kellett hozzá még a tehéntartó gazdák azonos érdekein alapuló összefogása, amelyben kötelezettségeket vállaltak saját állat-állományuk és részvényeik arányában az igen tisztelt nagyra becsült "betses tájtársaság" hozamot hozó hasznos működése érdekében.Miután a szövetkezet tagjait el nem ítélhető módon nem csak a humanitárius célok vezették, az alapszabály szigorúan meghatározza a tagok jogait és kötelezettségeit, az üzletrészek megosztást, azok értékét, az üzletrészenként tartandó tehenek számát és a kötelező tejbeszállítás mértékét.
Az 5-7 tagú igazgatóságot a közgyűlés választja meg, amelyben minden tag annyi szavazattal bír, amennyire üzletrészeinek száma jogosítja. Az igazgatóság joga a társaság elnökének megválasztása.
Ezen választás pediglen esett az első alkalommal a Csíkszentkirályi, és Krasznahorkai gróf Andrássy Aladárra, az ARANYGYAPJAS REND lovagjára, akinek egyébként elévülhetetlen érdemei voltak a 48-49-es szabadságharcban. Többek között Görgey Artúr tábornok főparancsnok segédtisztje, majd később Bem József tábornok őrnagya volt.
Továbbá azt sem kezelhetnők elhanyagolható ténynek, minek szerint testvéröccse volt annak a gróf Andrássy Gyulának, aki szintén meglehetősen hevesen kivette a részét a szabadságharcban, aki a kiegyezést követően az első magyar miniszterelnök, majd később a Monarchia külügyminisztereként működött hazánk javára.
Az is sokat nyomott a latba, hogy gróf Andrássy Aladár a Magyar Általános Hitelbank egyik alapítója és 28 évig elnöke is volt, amely
garanciát jelentett arra, hogy a szövetkezeti becses társaság indítása zökkenő mentesen beteljesedjen. Nem elhanyagolható előny egy hitel-
igényes szövetkezet alapításánál
Aladár gróf az alapítást követő kettő esztendő után ugyan lemondott tisztségéről, hivatkozva más fontos feladatainak ellátása miatt, de köz-
gyűlés közfelkiáltással örökös díszelnökké emelte.
Mindenki felismerte, hogy a szövetkezet megalapításában és az indulás kockázatos buktatói kivédésében a stabil anyagi támogatás biztosítása terén, felbecsülhetetlen érdemei voltak.
Miután gróf Andrássy Aladár a díszelnökségért nem kért anyagi támogatást, a Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Részvénytársaság hálás közgyűlése, érdemei elismeréséül pénzt szavazott meg a portréjának olajba festésére.
Folyt. köv. Karpfenstein utcza az első telephely
Egy tejcsarnok felállítás azonban nem olcsó mulatság. Nézzük mire is volt szükség az akkori gazdasági és technikai fejlettség mellett?
Kellett egy telek, fedett helységek, irodák, istállók, kamrák, gőzgép kazán, tejfölöző gépek, vajköpülő, vajgyúró, felhúzógép a tej emelésére, hűtők a teljes tejnek, tejszínnek és lefölözött tejnek,sajtüstök, tejszállító kupák, edények a fióküzletekbe,tejszállító kocsik, lovak, lószerszámok, egyenru-hák a kocsisoknak, munkaruha a munkásoknak, stb.-aztán összesen vagy 220 ezer jó forint. Kellett hozzá még a tehéntartó gazdák azonos érdekein alapuló összefogása, amelyben kötelezettségeket vállaltak saját állat-állományuk és részvényeik arányában az igen tisztelt nagyra becsült "betses tájtársaság" hozamot hozó hasznos működése érdekében.Miután a szövetkezet tagjait el nem ítélhető módon nem csak a humanitárius célok vezették, az alapszabály szigorúan meghatározza a tagok jogait és kötelezettségeit, az üzletrészek megosztást, azok értékét, az üzletrészenként tartandó tehenek számát és a kötelező tejbeszállítás mértékét.
Az 5-7 tagú igazgatóságot a közgyűlés választja meg, amelyben minden tag annyi szavazattal bír, amennyire üzletrészeinek száma jogosítja. Az igazgatóság joga a társaság elnökének megválasztása.
Ezen választás pediglen esett az első alkalommal a Csíkszentkirályi, és Krasznahorkai gróf Andrássy Aladárra, az ARANYGYAPJAS REND lovagjára, akinek egyébként elévülhetetlen érdemei voltak a 48-49-es szabadságharcban. Többek között Görgey Artúr tábornok főparancsnok segédtisztje, majd később Bem József tábornok őrnagya volt.
Továbbá azt sem kezelhetnők elhanyagolható ténynek, minek szerint testvéröccse volt annak a gróf Andrássy Gyulának, aki szintén meglehetősen hevesen kivette a részét a szabadságharcban, aki a kiegyezést követően az első magyar miniszterelnök, majd később a Monarchia külügyminisztereként működött hazánk javára.
Az is sokat nyomott a latba, hogy gróf Andrássy Aladár a Magyar Általános Hitelbank egyik alapítója és 28 évig elnöke is volt, amely
garanciát jelentett arra, hogy a szövetkezeti becses társaság indítása zökkenő mentesen beteljesedjen. Nem elhanyagolható előny egy hitel-igényes szövetkezet alapításánál
Aladár gróf az alapítást követő kettő esztendő után ugyan lemondott tisztségéről, hivatkozva más fontos feladatainak ellátása miatt, de köz-
gyűlés közfelkiáltással örökös díszelnökké emelte.
Mindenki felismerte, hogy a szövetkezet megalapításában és az indulás kockázatos buktatói kivédésében a stabil anyagi támogatás biztosítása terén, felbecsülhetetlen érdemei voltak.
Miután gróf Andrássy Aladár a díszelnökségért nem kért anyagi támogatást, a Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Részvénytársaság hálás közgyűlése, érdemei elismeréséül pénzt szavazott meg a portréjának olajba festésére.
Folyt. köv. Karpfenstein utcza az első telephely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése