Mielőtt folytatnám Gere István kéziratának további fejezeteit, kiegészíteném a XX. század eleje fejezetet, amely az első világháború kitöréséig tart. Birtokomban van egy 1905-ös kiadású "Tejgazdaságról" írt szakkönyv, amely kitűnően összefoglalja ennek a korszaknak a tejszakma színvonalát, amelyből a mai napig tanulni lehet, mivel (nincs új a nap alatt ) vagyis vannak szakmai ismeretekből örök érvényű megállapításaik. A téma iránt szakmai alapon érdeklődők, valamint a múltunk értékei után kutatók számára is egyértelmű, hogy ebben a korban ezen a szakterületen nem voltunk lemaradva, vagy hátrányban a világtól, szervezettségben, minőségben, technikai fejlettségben és termelékenységben egyaránt. A szerzők Sierbán János és Dr. Köerfer István az előszóban szerényen megfogalmazták, hogy azért vetették papírra e kötetet, mert a szépen fejlődésnek indult modern tejgazdaságunk nem rendelkezett magyar nyelvű szakkönyvvel. Külön öröm számomra, hogy ennek tudatában az első magyar nyelvű szakirodalmat birtokolhatom, amelyért 1992-ben két kötet Sajtok Nagykönyvét adtam cserébe.A SAJTOK NAGYKÖNYVE első kiadását a KTV jelentős hányadban támogatta, majd mivel szakmai körökben nagy népszerűség okán a készlet sikeresen elfogyott, a második kiadását, már a Főtej Kft és a Romadur Kft- keresztül szintén támogattam. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy ezzel a barteres üzlettel, amely akkor kb 10 000 Ft értéket képviselt, hozzá jutottam az első magyar nyelven kiadott kézikönyvhöz, amely egy úton, tankönyv a gyakorlati gazdák és tejszövetkezetek számára.Abban az időben, már léteztek tejgazdasági szakiskolák, valamint felsőbb szakoktatási intézetek, ahol a hallgatóság ebből a könyvből tanult.A birtokomban lévő kötet értékét növeli, hogy e kötetet amely akkori tulajdonosa KORMOS REZSŐ kápolnai illetőségű szakember lehetett, az egyik szerző SIERBÁN JÁNOS "Móvár, 1917.dec.1." dátum beírásával saját kezűleg dedikált.
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
A szerzők a bevezetésben leírják, hogy a tejnek milyen jelentősége van az emberi táplálkozásban és a tejgazdaság fejlődését bemutatják az ipari forradalom hatásának tükrében, de elsősorban a fölözőgép feltalálását, amely a múlt század hatvanas éveitől mekkora lökést adott az ipari jellegű feldolgozás kialakulásának. Hangsúlyosan kifejtik a termelés, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtését, amely szervezeti formája a tejszövetkezeti rendszer. Céljuk az, hogy közgazdasági szemlélettel megtanítani a gazdaságokat a modern gazdálkodásra. Bemutatják a kor színvonalának megfelelően a fejlett tejgazdaságokkal rendelkező országokat és összehasonlítják a hazai állapotokkal. A Központi Tejcsarnok Szövetkezeti részvénytársaság szervezeti, technológiai, minőségi színvonala megüti azt a mértéket, amely európai vezető tejgazdaságai képviseltek a XX. század elején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése