A TÖRTÉNELMI HÁTTÉR MEGVILÁGÍTÁSA KAPCSÁN SZERETNÉM MEGJEGYEZNI, HOGY GERE ISTVÁN EZT A KÉZIRATOT 1986-88 TÁJÁN ALKOTTA MEG ÉS AZ EGÉSZ ANYAGBÓL KITŰNIK AZ Ő BALOS FELFOGÁSA, AMELY BELSŐ MEGGYŐZŐDÉSBŐL, DE ÁTITATÓDOTT A SZOCIALISTA TÖRTÉNELEM FELFOGÁSÁNAK ÖNCENZÚRÁS, VAGY TÉNYLEGES CENZÚRÁS SZELLEME IS. GERE ISTVÁN E FEJEZET MEGÍRÁSA KAPCSÁN MAJDNEM EGY AZ EGYBEN IDÉZI BE AZ 1986-BAN MEGJELENT A MEZŐGAZDASÁG KIADÓ GONDOZÁSÁBAN " A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR TÖRTÉNETE" CÍMŰ KÖNYV TEJIPARI FEJEZETÉBŐL A TARTALMI IDÉZETEKET, AMELY (ÁLTALAM IS NAGY TISZTELETBEN ÁLLÓ TEJIPARI SZAKEMBER) DR BALATONI MIHÁLY ÍRT MEG. A KÖNYV SZERKESZTÉSÉBEN NAGY SZEREPE VOLT AZ AKKORI MAGYAR ÉLELMEZÉS IPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLETNEK ÉS SZEMÉLY SZERINT DR TÓTH ZSIGA ISTVÁN (NAGYBÁTYÁMNAK) AKI 20 ÉVIG VOLT A MÉTE FŐTITKÁRA. TŐLE TUDOM, HOGY AZ IPARTÖRTÉNETI TÉNYLEGES DOKUMENTÁLÁS MELLETT A KIADVÁNY TÖRTÉNELMI HÁTTERÉBEN KIEMELTEN KELLETT BEMUTATNI, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS A MUNKÁSMOZGALOM SZEREPÉT. AZ ÍRÓK KÖZÖTT NAGYON SOK VALÓDI NAGY TUDÁSÚ SZAKEMBEREK VOLTAK, DE PÉLDÁUL DR DABRÓNAKI GYULA AZ ÉDOSZ (ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKSZERVEZETE) FŐTITKÁRA ELSŐSORBAN A MUNKÁSMOZGALMI MÚLTJA KAPCSÁN KÉPVISELTE A HATALMAT. MEG AZ ÁLTALAM NAGYON ÉRTÉKESNEK TARTOTT "A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR TÖRTÉNETE" CÍMŰ KIADVÁNY MARXISTA SZEMLÉLETTEL ÁTITATOTT TÖRTÉNELMI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSÁT.
Természetes, hogy Gere István által szerkesztett és megírt történetet maradéktalan tartalomban teszem közzé, kiegészítve egyes részleteket, amely a Magyar Élelmiszeripar Történetében részletesebben van tárgyalva és ezeket az információkat fontosnak tartom kiemelni, de a történelmi hátteret az én szemszögemből, minden "szocialista" felfogástól mentesen megjegyzéseimben hozzáfűzzek.
Az első világháború, majd az ebből következő béketárgyalások eredményeként szétszabdalták a történelmi Magyarországot. Európai és világ viszonylatban is a magyar gazdaság legdinamikusabb fejlődése a kiegyezést követően 1914-ig az I.világháború kitöréséig tartott. Mai értelemben mindaz a komplett egyensúlyban lévő közös piac meg volt a Monarchia területén, amit később jelenkorunkban az Európai Unióban igyekeznek kialakítani. A megcsonkított Magyarországnak a "Horti korszak kezdetén olyan dolgokkal kellett megküzdeni, mint IV. Bélának a tatárjárást követően, amelyet a Bethlen István által vezetett kormány véleményem szerint kiemelkedő teljesítménnyel oldott meg. Véleményem szerint a magyar tejipar új alapokra helyezésével OMTK minisztériumi megszervezésével (amelynek Gere István is külön fejezetet szentelt) Megteremtette azt termelőtől a fogyasztókig ható vertikális rendszert, amely a magyar tejipar történetében a legjobban működő szervezetet jelentette országos szinten. Jelenleg a világon a legerősebb tejipari vállalatok tejszövetkezeti rendszerben működnek és globalizálódtak. A Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Rt is saját gazdáik által termelt tejet dolgozta fel és értékesítette saját fiók hálózatában. Az OMTK, amely nem csak Budapestre, hanem országosan szerveződött, alapozva a tejszövetkezetekre és az akkor kitűnően működő hangya szövetkezeti rendszerre. Igaz nagy konkurense lett az én általam kedvelt és nagy úttörőnek számító KT-nek, amelyet a végén be is kebelezett az 1940-es évek elején. Az OMTK tulajdonosi struktúrával rendelkező tejgazdaságoknak ma is nagy szerepe lenne a jelen magyar tejgazdaságban.
XIII. Fejezet. Gazdasági csodák a két világháború között
Az első világháború után az ország gazdasági feltételei gyökeresen átalakultak. Nem csupán a hadi kiadások okozta súlyos gazdasági leromlásról és a megszállás alatt elszenvedett egyéb károkról van szó: piac, nyersanyagforrás, és termeléskapacitás szempontjából éppen úgy összeszűkültek a lehetőségek, mint a győztesek vonalzójával meghúzott országhatárok.A legerősebb iparágak vesztették el nyersanyagbázisukat,s ez vagy hatalmas arányú importot, vagy lényeges szerkezet átalakítást tett szükségessé, ugyanakkor, amikor a Monarchia addig biztos felvevő piaca becsukta előttünk a kaput, az önállóvá vált szomszédok nem nagyon kívántak közösködni a megcsonkított magyarokkal. A világpiac rohammal betörő szele meztelen találta a beszűkített hazánkat.
Horthy Miklós kormányzó (fővezér,hadúr, etc.) kormányai a két világháború közötti időszakban sose hagytak kétséget afelől, hogy kinek az érdekeit képviselik. A forradalmak megtorlása után rövid idő alatt restaurálták a régi képet, amelyen diszkrét bájjal díszelgett a kövér burzsoázia és a szegény de becsületes és istenfélő tömegek. Aztán ezt a képet ki is lakkoztuk és be lehetett mutatni Európának. Ők tapsikoltak, (benne volt a pénzük: 1931-ben az államadósság 4,3 milliárd pengő) és akkor elérkezett az idő, hogy feszegessük a keretet is. Ez egy ideig ment is, de azután kezdett szakadozni a vászon, repedezni a keret, a képüzletet pedig erők vették át, akik maguk szabták meg az árakat.(Nos a balos irónia ebben a szakaszban is kicsit túlzásokkal de jelen van)
A háború utáni csoda nagy inflációt a népszövetségi kölcsön alapuló gazdasági csoda, azt pedig tartós válság követte. 1920-ban az ipar az 1913-as szintnek csak 20-30%-át, 1924-ben 60%-át érte el. A mezőgazdasági átlagtermelés a 20-as évek elején érte el a békebelinek a felét. Az 1924 májusáig tartó infláció főleg a bérből és fizetésből élőket sújtotta, 1929-re érik el az 1914-es életszínvonalat.
Meg kell jegyeznem, hogy az 1913-as év a történelmi Magyarországra vonatkoznak és 1920-tól viszont az adatok összehasonlítása a háború előtti évek 1/3-ával kell számolni. Így 1924-re a csonka országra vetítve 120%-kal jobban teljesített mint a háború előtt. Ezért vallom azt, hogy a Bethlen kormánynak óriási szerepe volt a konszolidációban.
Akkor aztán példa nélküli nemzetközi gazdasági válság kezdődik és tart 1933-ig 1932-ben az ipari termelés az 1929-es szint 24%-ára zuhant, 672 gyáripari vállalat szűnik meg a munkásság 1/3-a marad munka nélkül. A válság utáni politikánk egyértelmű orientációja, a gazdasági és politikai érdekházasságaink a családi ház lerombolásához vezettek.
A budapesti tejipar a tündöklésből és a bukásból egyaránt kivette a részét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése