Budapesti Tejipar Története (Blogger kiegészítése)

Mielőtt folytatnám Gere István kéziratának további fejezeteit, kiegészíteném a XX. század eleje fejezetet, amely az első világháború kitöréséig tart. Birtokomban van egy 1905-ös kiadású "Tejgazdaságról" írt szakkönyv, amely kitűnően összefoglalja ennek a korszaknak a tejszakma színvonalát, amelyből a mai napig tanulni lehet, mivel (nincs új a nap alatt ) vagyis vannak szakmai ismeretekből örök érvényű megállapításaik. A téma iránt szakmai alapon érdeklődők, valamint a múltunk értékei után kutatók számára is egyértelmű, hogy ebben a korban ezen a szakterületen nem voltunk lemaradva, vagy hátrányban a világtól, szervezettségben, minőségben, technikai fejlettségben és termelékenységben egyaránt. A szerzők Sierbán János és Dr. Köerfer István  az előszóban szerényen megfogalmazták, hogy azért vetették papírra e kötetet, mert a szépen fejlődésnek indult modern tejgazdaságunk nem rendelkezett magyar nyelvű szakkönyvvel. Külön öröm számomra, hogy ennek tudatában az első magyar nyelvű szakirodalmat birtokolhatom, amelyért 1992-ben két kötet   Sajtok Nagykönyvét adtam cserébe.A SAJTOK NAGYKÖNYVE  első kiadását a KTV jelentős hányadban támogatta, majd mivel szakmai körökben nagy népszerűség okán a készlet sikeresen elfogyott, a második kiadását, már a Főtej Kft és a Romadur Kft- keresztül szintén támogattam. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy ezzel a barteres üzlettel, amely akkor kb 10 000 Ft értéket képviselt, hozzá jutottam az első magyar nyelven kiadott kézikönyvhöz, amely egy úton, tankönyv a gyakorlati gazdák és tejszövetkezetek számára.Abban az időben, már léteztek tejgazdasági szakiskolák, valamint felsőbb szakoktatási intézetek, ahol a hallgatóság ebből a könyvből tanult.A birtokomban lévő kötet értékét növeli, hogy e kötetet amely akkori tulajdonosa KORMOS REZSŐ kápolnai illetőségű szakember lehetett, az egyik szerző SIERBÁN JÁNOS "Móvár, 1917.dec.1." dátum beírásával saját kezűleg dedikált.

 ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

A szerzők a bevezetésben leírják, hogy a tejnek milyen jelentősége van az emberi táplálkozásban és a tejgazdaság fejlődését bemutatják az ipari forradalom hatásának tükrében, de elsősorban a fölözőgép feltalálását, amely a múlt század hatvanas éveitől mekkora lökést adott az ipari jellegű feldolgozás kialakulásának. Hangsúlyosan kifejtik a termelés, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtését, amely szervezeti formája a tejszövetkezeti rendszer. Céljuk az, hogy közgazdasági szemlélettel megtanítani a gazdaságokat a modern gazdálkodásra. Bemutatják a kor színvonalának megfelelően a fejlett tejgazdaságokkal rendelkező országokat és összehasonlítják a hazai állapotokkal. A  Központi Tejcsarnok Szövetkezeti részvénytársaság szervezeti, technológiai, minőségi színvonala megüti azt a mértéket, amely európai vezető tejgazdaságai képviseltek a XX. század elején.

A KÖZPONTI TEJCSARNOK A XX. SZÁZAD ELEJÉN (első rész)

Mint láttuk, a KT fejlődése is egyenletesen impozáns a századvégi tülekedésben. Az Országos Tejgazdasági Felügyelőség instruktív célú bemutatója a Millenniumi Kiállítás tejgazdasági pavilonjában (naponta 2000 liter tejet dolgoztak fel az úri közönség szeme láttára a hazánkban használatos legmodernebb eszközökkel) a KT vezetőinek nem jelentett újdonságot.Szerzett pozíciói, elérhető legjobb felszereltsége és tőkeereje alapján vezető szerepéhez a budapesti tejiparban egészen az 1930-as évek végéig kétség sem férhetett. Története külön fejezet a tejipar magyarországi történetén belül.

Az 1886os 3,6 millió literes termelésnek egyenletes fejlődéssel 1902-ben már a négyszeresével dicsekedhetnek. 1335-ben 13 lovaskocsi szállította a terméket 34 saját fióküzletbe, 1902-ben 65 kocsi 65 saját üzletbe és számtalan egyéb vevőkhöz.

A palackozott tej ládázása kiszállítás előkészítése

 1904-ben a KT a listavezető, Kozma Dénes székesfővárosi kerületi vásárfelügyelő szerint is, amikor 22 legnagyobb pesti tejkereskedés forgalmi adatait vizsgálja. A KT napi forgalma ebben az évben 41 000 liter, az utána következő Goldmann- féle tejüzem már 10 000 literrel kevesebbet dolgoz fel naponta.

Látszólag persze szabad a vásár, a főváros tejbehozatal számai növekednek, a vasúti forgalom tökéletesedésével a távolság már nem játszik olyan ijesztő szerepet, a kereslet növekedése a távolabbi beszerző helyek bekapcsolását szorgalmazza. 1904-ben három a négy arányban oszlott meg a gyalog és tengelyen, valamint a vasúton érkező tej.

Ágai Adolf a kor neves újságírója 1907-ben tett látogatást az üzemben és kedvező tapasztalatairól         "Központi Tejcsarnok  a főváros dajkája " címmel (az elnevezést még Ő találta ki 1885-ben, de most fedezte fel, hogy ez a dajka egy  óriásbébit szoptat) számolt be lapjában. A KT életét bemutató riportját a fővárosra nézve olyan jellemzőnek találta, hogy később felvette "Utazás Pestről Budapestre" című kötetébe.

Bevezetőjében általánosságban ír a tejfogyasztás jelentőségéről, de érdekes körképet rajzol a dolgok árnyékos oldaláról is. "Nincs anyag, amelyet a lelketlen, mohó nyerészkedés annyira megrontana, mint a tejet, ezt a legértékesebb táplálószert. Mert nem csak mi felnőttek élvezzük, a gyermeket is ezzel neveljük, ha nem jut neki az édes anya, vagy dajka emlője. A tejhamisítók csúfos fogásai tíz százalékát hullajtják el az apró boldogtalanoknak. A czivilizált államok nagy központjaiban a szigorú ellenőrzés sem képes teljesen megszüntetni a műtejesek bűnös mesterségét. Párisban még csak öt-hat év előtt is, a vasúton érkező összes tejszállítmányok 49%-a már hamisított állapotban került  fogyasztásra.  New-Yorkban a tej gyanánt elárúsított folyadék egy harmada víz, Berlin lakossága minden évben vagy négy millió vizet szürcsöl tej gyanánt, amivel egy millió márkát meghaladó kárt vall. Berlinben, melynek egészségügyi rendőrsége megannyi Árgus és Briareus: mindenhová ellát és mindenbe belenyúl. A nem kevésbé hygienikus Londont a tejhamisítás évenkint 456 000 font sterlinggel zsarolja meg. Budapesten csaknem ezer tejpróba után- ezek kísérleti anyaga még csak 30000 liter volt, szakértő vizsgálók a következő eredményre jutottak. Hoztak a piaczra 58% vízzel kevert, 10% lefölözött és 7% íze és szaga miatt élvezésre alkalmatlan tejet Legártalmasabb része nem a 100 000 liter víz ( a teljes pesti fogyasztásban) amely évente 360 000 Ft-ot fizetünk, hanem ebben a legártatlanabb vízben hemzsegő bacilusok."

Az elmondotakkal kapcsolatban azt a következtetést vonta le, hogy a millimári tejnek mihamarabb el kell tűnnie a "piaczról" Mint tudjuk nem így történt, élő probléma maradt ez még röpke negyven évig.

Ágai Adolf ezután rátér a KT dicséretére, méltatja az üzem szakadatlan harcát azért, hogy a főváros egészséges, tiszta tejet kapjon. " A Semmelweis antiseptikus iskolája itt is hódított. A legkényesebb hollandus gazdasszonyt is lelkesedésre ragadná az a feltétlen tisztaság, mellyel itt a tej és az ő termékei körül járnak el. Az aszfaltos talajt napjában többször sikálják fel és öblítik le." Az edényeket forró lúggal, gőzzel, meleg vízzel, a palackokat és a kaucsuk dugókat lúgos-meszes oldattal tisztítják.

Csak egy nehezen lebírható ellensége van ennek az intézetnek: a nagy hideg. Elzárni nem szabad a tejet, mert megfűlik, a szabad csarnokban pedig könnyen megfagy. Míg a kegyetlen idő tart, meg is sínyli Budapest: nem csorran , csak csöppen neki. Sok háznak nem jut sem reggeli sem ozsonnatej, Mert itt csupán hűteni tudnak és fűteni nem.

Különben: úgy megy itt minden,mint a karikacsapás. A küldemény, ha mégolyan bőven szakad is, két óra alatt feldolgoztatik. Cinnel bélelt bélelt bádogkannákban jön a tej, s mindjárt vegyészeti vizsgálat aláesik. Soxleth aerometriuma és a lactobutyrometrum mutatja meg, hogy szabályos, szabálytalan, netán használhatatlan a kanna tartalma. A szabályszerű tejet rövid időn belül feldolgozzák. A szabálytalanról a művezető dönt a használhatatlanra a csatorna vár.

A tejet már nemcsak hűtik, de a század eleje óta pasztőrizálják is. (ez külön drágább fajtának számít) a fölözés azonban mindennél jobban megragadja Ágai figyelmét: A szabályszerű tejbe itt beleüt a rangosztály ördöge: szétválik, és külön fejtik le karokra, rendekre, s teszik elibéjük a királyt. A "teljes tej" ( a német "vollmilch" tükörfordítása) literje 28 fillér- a nép, azután jő a gentry. A "kávétejszín" literje 1 korona, jő a gróf: a habtejszín. literje 2 korona, majd jő a herczeg: dupla habtejszín: literje 3 korona, s végül a király: a non plusz ultra habtejszín, literje 4 korona.

Egy liter tej 4 korona! Enni szokták-é ezt vagy inni? Egy cseppjétől tejjé válna 1 itcze víz, mint válik pirosra egy vércsepptől.Megkóstoltam. Valóban: ez nem fölséges tej, hanem tej ő felsége.

A fölözést a centrifugális gép ejti meg, mely percenként 8000 forgást tesz. Ez az őrült kergetés hajtja fölfelé a tej színét. Az automatikus töltő, melyet az elmés szerkezetű úszócsap gátol meg a kicsordulásban, gyorsan itatja meg a tölcsérekhez hatosával illesztett vastag fehér üvegű palaczkot, melynek szájába nyomban tolakszik bele a légmentesen záró dugó. Kétszer napjában hordják szét az imigyen megtöltött s foglalatra szigorúan osztályozott üvegcsapatokat a fiók-boltokba. Mindannyian ismerjük azokat a tetszetős kisebb, vagy nagyobb szekereket, melyeknek fehér lapja példázza a jó tejet, a kék sávja azt a hígat, melytől óvakodjunk. A töréseknek a rendelésnél nagyobb száma kemény fagy idején mutatkozik, midőn a buczkássá tömörült a hó, még az annyira gondozott Andrássy- úton is.

Szemléletes leírást kapunk arról is, hogyan készítették a vajat a Központi tejcsarnokban.  Ez azért érdekes, mert a század vége óta divatos tejgazdasági kiállításokon a KT mindig a vajával szerepelt, méghozzá sikeresen.

A haránt fekvő kádba java tejet töltenek, s a beleakasztott szíj e kádat perczenkint 8000 fordulattal pörgeti. leállítás után nyeles rostával halásszák ki belőle az összeállt vajat, egy márvány asztal forgólapján csapófákkal addig pofozzák, míg gombóccá tömörül. Szétlapítják, koczkába vágják,mintába gyömöszölik, famatricával dátumot és a KT jelét nyomnak rá. Amire itt a matricát, arra a régi szép időkben lapulevelet használtak, s a vajhasábokon annak gyönyörű erezete látszott.

A Központi Tejcsarnok vajgyártó műhelye

A SAJÁT ÜZLETEK SORA AZ 1910-es ÉVEKBŐL

ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK 1896-1998-IG

EZ A VENDÉGLÁTÓ HELY IS A KÖZPONTI TEJCSARNOK TULAJDONA VOLT

A főváros legnépszerűbb étkező-szórakozó helye az Erzsébet téren

TEJIPARI ESZKÖZÖK REKLÁMJAI

NEGYEDIK NEMZETKÖZI TEJGAZDASÁGI KONGRESSZUS 1909 PROGRAMJÁBÓL

BUDAPESTI TEJIPAR TÖRTÉNETE: A FOLYAMATOS FEJLŐDÉS ÉVEI

BUDAPESTI TEJIPAR TÖRTÉNETE: A FOLYAMATOS FEJLŐDÉS ÉVEI: Az új tágasabb telep már alkalmas volt az egyre növekvő feladatok ellátására, a beszállított tengernyi tej feldolgozására és kiszállítására ...

A FOLYAMATOS FEJLŐDÉS ÉVEI

Az új tágasabb telep már alkalmas volt az egyre növekvő feladatok ellátására, a beszállított tengernyi tej feldolgozására és kiszállítására a vevőkhöz. A KT  megbízható tejét minden mennyiségben megvette volna a város. Elbizakodottság nélkül jelenthették a közgyűléseken, hogy:"Termékeink elterjedtek és közkedveltek a lakosság minden rétegében"

                                                     1887-ben 4 878 115 liter

                                                     1888-ban 5 990 795 liter

                                                     1889-ben július közepéig 3878 686 liter tejet értékesítettek.

1887-től napi 1700-1800 db 1 és 2 dl-es gyermektejet gyártanak. Ez Székely Salamonnak, az Országos Kémiai Intézet vegyészének az anyatej összetételét megközelítő értékű találmánya volt, amely steril savóból, pasztőrizált tejszínből és tejcukorból készült. jelentőségét nem lehet eléggé méltatni abban a korban, amikor a gyermekhalandóság 40-70%-át a gyomor bántalmai okozták. Mi sem lehetett szebb törekvés a szövetkezetnek, mint a gyermekek egészséges tejjel való ellátása. Tulajdonképpen megalakulásának is ez volt az etikai alapja, s így lett a cég jelképe a csecsemőt tartó gólya alakja is. A Székely-féle gyermektej később nemzetközi karriert futott be, a légmentesen lezárt kis palackok Európa több országában is divatba jöttek.(Más kérdés, hogy a többi tejhez viszonyított magasabb ár kiknek tette lehetővé a rendszeres vásárlást)

Ugyanebben az évben kis darabszámban ugyan, de gyártani kezdik Kovácsy Béla professzor kefírjét is.

1889-ben a KT forgalma napi 20000 liter, 120 alkalmazottja szorgalmas munkájával kb. 30000 lakost lát el a városban. A KT beszállító tagjainak állattartási körülményeit folyamatosan ellenőrzik az utazó, okleveles állatorvosok. A fiók üzleteket,pedig megbízott revizorok járják, s a csaláson ért fiókvezetőket eltiltják az árusítástól. Ezek a lépések jelentették a járható utat a fogyasztók bizalmának megnyeréséhez a főváros hamisításokkal teli tejpiacán.A városi népesség, vagyis a kereslet növekedésével a tejhamisítás ugyan össznépi játék lett, s míg egy , a Természettudományi Társulat "Chemiai-technikai" laboratóriumában végzett vizsgálatok alapján a KT szövetkezet teje jó, addig a millimárik teje 31 próbájából csak 2 volt elfogadható. Az ártatlan tekintetű, tenyeres-talpas tejeslánykák ügyesebb méregkeverők, mint a rossz hírű Mediciek. A fehérre sikált vödör és a virító sárgaréz abroncs csak annak leplezésére való, hogy nagyobb edényben lévő "cseléd-tej" és az apróban hordozgatott "tejsűrű"

már nem is olyan makulátlan. Az utcai tej 3-20-a romlott, és bár a csalásnak a vásárlóközönség is tudatában van, mégis megveszik, mert olcsóbb, mint a tejkereskedők által 10-12 krajcárért árult tej.

A kormány először 1886-ban foglalkozik a tejkereskedelem rendezésének szükségességével. Akkor is azért, mert a járványügyi bizottság az elhanyagolt fővárosi istállókat a kolerafertőzés elsőrendű gócának vélte, és kb. ezer majoros kitelepítését   ajánlotta a tanácsnak. Ez persze kemény dió volt, a napi tejmennyiség jelentős hányadát ezek az istállók adták:

               KERÜLET                           ISTÁLLÓ            TEHÉN(SZ)        NAPI TERMELT TEJ/L

                    VIII.                                 261                        1960                        13 720

                      IX.                                 249                         1842                        13 594

                       X.                                   96                           741                          5 187

                     VII.                                 115                          715                           5 005

                     VI.                                    57                          450                           3 150

                       I.                                     66                          433                           3 031

                     III.                                   149                          433                           3 031

                      II.                                      10                            72                              504

                      V.                                        2                             29                             203

                 ÖSSZESEN                     1005                        6675                          47 425

EZEK AZ ADATOK 1889 ÁPRILISÁBÓL SZÁRMAZNAK, S HA HOZZÁTESSZÜK, HOGY VASÚTON NAPI 38580 LITER, TENGELYEN 36367 LITER TEJ JÖTT A VÁROSBA, LÁTHATJUK, HOGY A HELYBEN TERMELT TEJ AZ EGÉSZNEK TÖBB MINT HARMADÁT TESZI KI.

A kolerajárvány aztán egyéb hasznos intézkedések nyomán elmúlt,és akkor már igen bölcs döntésnek látszott az, ami eredetileg tanácstalan volt.

A hamisítás és a kezdetleges higiéniai körülmények mellett visszahúzó erő volt a tejkereskedők nagy egyetértése a felvásárlási árak alacsony tartásában (5-6 krajcár) és az, hogy néha még ennek a fizetési kötelezettségüknek sem, vagy késve tettek eleget. A KT szövetkezeten kívüli tejtermelők tehetetlenek voltak ezzel a magatartással szemben és ez bizonytalanságot szült a termelésben is, szállításban is.

A Központi Tejcsarnok ebben az időszakban a fővárosi tejnek mintegy 1/6-át kezeli, folyamatosan alkalmazkodva az új technikai követelményekhez. 1890-ben előnyös feltételekkel vesznek meg a fővárostól egy szomszéd telket, új irodákat építenek, a légszeszvilágításról áttérnek az elektromosságra.

1893-ban a fennállás tizedik évfordulóján elmondható volt, hogy a KT komolyan vette úttörő szerepét, annak minden, kisebb-nagyobb gondjával együtt. Az első napi 1600 liter forgalom immár megüti a 30000litert, a mostani 68 tag 4755 tehenétől származó tejért átlag 7,4 krajcárt kap literenként. (A szövetkezeten kívüli gazdák 5 krajcárnál magasabb árat nem tudnak kicsikarni) 

Az 1895-ben beszállított 9 383 818 litert beszorozva ez igen tisztességes summa 

.Ami a gyors fejlődést finanszírozta, hogy ez a mennyiség kiszállítva dupláját hozta a KT konyhájára.

Vannak pesze gondok is, mert a tehenek nem üzletszerűen termelnek, az ütemezéshez semmi érzékük nincs, úgyhogy a legtöbb tej júniusban, júliusban, augusztusban kerül beszállításra,amikor a fogyasztás a legalacsonyabb. Az igazgatóság tejpoharazók felállításával igyekszik áthidalni a problémát. A tanáccsal való rövidebb-hosszabb csatározások után sátrakat telepítenek a Városligetbe, (nem igazán konkurálva a Bimbóház sörcsarnokkal) a Margitszigetre és az állatkertbe. A minőséget itt is állandóan és szigorúan ellenőrzik.

Sok pénzt visz el az üvegtörés és a lovaskocsik gyors elhasználódása a rázós fővárosi utcákon.

Bár a Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Részvénytársaságnál nincs se vasárnap, se ünnep, a túlóra pénz ismeretlen fogalom, a munkaidő hosszát a munkavezető határozza meg, az itt dolgozókat nem nagyon érinti meg a kezdődő szociális mozgolódások szele. Aki a KT egyenruháját magára vehette (egy időben kaució ellenében) annak munkája és megélhetése biztos volt.

   PÁR SZÓ A KULISSZÁKRÓL (gazdasági és politikai háttér)

Az 1890-es év több szempontból is nevezetes. Elsősorban arról, hogy egy viszonylag rendezett korszak végét jelenti. Tisza Kálmán 15 évig volt az ország miniszterelnöke, (ezt a rekordot azóta sem sikerült beállítani senkinek.) Sikerrel konszolidálta a 67-es kiegyezéssel létrejött rendszert és egy a magyar történelemben ritka intenzitású fejlődési időszak végén adhatta be lemondását. Távozásával ez a nyugalmi periódus véget ért.

1890-ben ünnepelte először május elsejét a magyar munkásság. Hatvanezres tömeg hirdette a 3x8-as jelszót a Városligetben. A következő május 1-én már véres összecsapásokról jött a hír a Viharsarokból. Az agrárproletár mozgalmak fenntartására az Alföldön ostromállapotokat hirdettek ki, több száz munkást börtönbüntetésre ítéltek, viszont törvényt hoztak (Szapáry Gyula kormánya) a vasárnapi munkaszünet betartására, és a betegsegélyezési pénztár felállítására a gyári alkalmazottak részére. Az agrárszocialista mozgalmak folytatódtak a század végéig, s az 1897-es hatalmas aratósztrájkkal érték el a csúcspontot. Az egymást követő (Wekerle, Bánffy és Széll Kálmán) kormányok igyekeztek a mozgalmi szervezkedéseket leszerelni, elsősorban felületi kezelésekkel, sűrűn igénybe véve a karhatalmat. 

A század végén lezárulni látszott a szabad versengés kora és eljött a monopóliumok, a győztesek ideje. A nagyipari vállalatok az összes ipari vállalatok kb. fél százalékát tették ki, viszont az összes termelés értékének 64,5%-át adták. Öt nagybank tartotta kézben a hitelszervezet tőkeerejének 56%-át.                                                                                

Palackozás

                                                                                  

Üvegmosás

 

Gyermektej-osztály

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi Tejcsarnok a Rottenbiller utcában

A Pest többszörös polgármesteréről elnevezett utca leghíresebb épülete a Központi Tejcsarnok beköltözéséig a szegények 16 szám alatti éjjeli menedékhelye volt, ahol az esténkénti beengedés előtt festői csoportképet alkottak a hűvösebb időben hajlékra váró nincstelenek.Erről szívesen és álszent borzadállyal számoltak be a polgári lapok.

Legjobb, amit tehetünk,ha követjük az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tekintélyes tagjait, akik vastag bundáik szőrmegallérjában húzott nyakkal kecmeregnek ki a hintókból 1887 januárjában a KT épülete előtt és a már ismert Kunkel Imre igazgató úr vezetésével megtekintik a gázlámpákkal megvilágított  tejcsarnokot, teljes működése közben. A Gazdasági lapok tárcaírója is ott forgolódik az urak között. Lássuk, mi került a jegyzetfüzetébe:

"Az új telepnek oly csinos és tetszetős a külseje és praktikus a berendezése, Rottenbiller utcai homlokzatát egy csinos, emeletes, bérháznak szánt lakóépület képezi. Ennek tágas bejáróján át jut a látogató a telep udvarára, amelyben a praktikus követelményeknek minden tekintetben megfelelő, de egyedüli díszükkel: a tisztasággal ékeskedő épületek a legkedvezőbb benyomást teszik a belépőkre. A bejárattól jobbra hosszú terjedelmes épületben egy fedél alá van hozva a nagycsarnok, amelyben az érkező tej átvétele és használhatóság elbírálása folyik."

Minden este hosszú sorokban érkeznek a bádogkannákkal megrakott kocsik. 3000 tehén napi  20 000 liter tejét hozzák. Az ólomplombával lezárt kannákat a csarnokba viszik és katonás sorrendbe állítják, majd a tejkezelő dyphenilsavas vizsgálatot végez rajtuk, hogy az esetleges vizezett tejet kiszűrje. A szövetkezet alapszabálya a hamisítást nagyon szigorúan veszi, első esetben 200 Ft-ig terjedő bírsággal is büntethetik, végső esetben a szövetkezetből való kizárást is eszközölhetik. A gazdáknak maguknak is érdekük a jóhírük védelme, hiszen a beküldött tejet nem csupán a mennyiség, de főként a minőség alapján díjazzák. A zsírtartalom szerinti átvétel hamarosan elterjed Monarchia szerte. Kétségtelen tény, hogy ez a becsületesség megnehezíti a szövetkezet helyzetét a tisztességtelen versennyel szemben a hamisított tejben bővelkedő piacon. Az átvételi csarnokkal szemben van a vegyműhely (labor) ahol a minden egyes tag által beküldött tej az átvételi vizsgálaton túl is hetenként egyszer megelemeztetik s illetőleg a tej értékének alapjául szolgáló zsírtartalom meghatároztatik. A lactoorytes vizsgálat nyomán a tehenészet által aznap beküldött tejmennyisége a havi zsírtartalom átlagával szoroztatik és ezen szorzatok összege elosztva a beküldött összes tej literszámával adja a beküldött tej zsírtartalmának átlagát, amely fizetés alapjául szolgál. Ez a vizsgálat kiterjed szag, íz, sűrűség és szilárd alkatrész meghatározására is. Ezek szerint a KT tejénél az évi átlag 1,0323 sűrűség, 3,629% zsírtartalom és 12,710% a szilárd alkotórész.

Az átvétel után a tejet egy hatalmas sajtárba öntözik a kannákból, amelyek ha megtelnek sínen tolnak a fal melletti vasszerkezet alá. A gőzerővel működő emelő a sajtárt a mennyezetig viszi fel és belőle az aranysárga tejet a négy 1200 literes vasgerendákon nyugvó tartály valamelyikébe dűti. Az így megtornáztatott tej ezekből a tartályokból bádogcsatornákon jut le a jobboldali falnál álló két nagyobb kádba. Lefelé jövet a csövekből font  hűtőfelületen ömlik át, amelyben gőzszivattyúval cirkuláltatják a jéghideg vizet. A különbözőszármazású tejek így összekeverve állandó és egyenletes minőséget szavatolnak, olyat, amely csak a KT-re jellemző. Úgy számítják, hogy a lehűtött tejnek a kiszolgálás után még 8-10 óráig garantáltan el kell állnia.

Ugyanebben a csarnokban, az emeleti részen, folyik a szükséges mennyiség lefölözése is 3db 6000 fordulatra képes de Laval szeparátor segítségével. Az itt kinyert tejszín legfinomabb "non plus ultra" habtejszín az udvar és a legelőkelőbb körök kedvenc eledele. A szíjmeghajtású holsteini köpülőkkel itt gyötrik össze a tejszínt mandulaízű theavajjá, amelyből a társaság nagy büszkeségére Erzsébet királyné nem csupán gödöllői tartózkodásuk idjén, de még a távoli Herkules fürdőn is keni magának a vajas zsemlét.

E fedél alatt húzódnak meg még az edénytisztító helyek és a szükséges irodai helységek is.

Az udvar távolabbi részen van az istálló és kocsiszín  a szerszámkamrák és egyéb szükséges épületek.

Mozgás és élet mindenfelé, amerre a szem tekint, de sehol azért kapkodás sürgés-forgás nem látható, sehol még a legkisebb zaj sem hallható. Mintha valamely láthatatlan kéz vezetné mindenik munkás kezét. Mindenki végzi az eléje tűzött feladatot,  a lehető legjobban és leggyorsabban ."

Karpfenstein utcza 18-20 az első telephely

A telep elhelyezésében döntő szerepe volt, hogy a vasúthoz közel essen. Így került a Központi Tejcsarnok a Karpfenstein (ma Karácsony Sándor) utca 18-20 szám alatti bérleménybe, amely közel esett a Józsefvárosi Pályaudvarhoz.

1883 szeptember 20-án, az üzemelés első napján 13 tejeskocsi 2000 liter tejet vitt szét a városba, amely szerény mennyiség az év végére elérte a napi 6500 litert. Ez az első üzletév megelégedettséggel töltötte el a tisztelt tagságot, hiszen 2700 tehén által adott 2 384 815 liter tej eladásából származó nyers bevétel 360 974 Ft-ra rúgott.

A Központi Tejcsarnok már ez az első telepe is kitűnt modern berendezéseivel, korszerű (zsírtartalmon alapuló) tejátvételi rendszerével és hathatós ellenőrzési módszereivel, melyekkel a fejéstől a vásárlókig követték a KT csinos fehér üvegeiben (Európában mi követtük először az amerikai példát) vagy 20 és 25 literes csapos kannákban forgalomba hozott tejet.A szövetkezet nyilvános ellenőrző bizottságában orvosi és vegyészi szaktekintélyek működtek, féltőn vigyázva a cég hitelét. Minden tejet, tejszínt tartalmazó üveg a szövetkezet vignetta lapját viselte és KT bélyeggel ellátott, dátumozott ólomlemezkével volt lezárva. A fióküzletekbe panaszkönyvet helyeztek el és minden módon támaszkodtak a nyilvánosságra, mint legfőbb ellenőrre. " Minden egyes tisztelt vevőnk, ki a kezelés rendes voltáról kíván meggyőződést szerezni, a szövetkezeti központi telephelyén (VIII: Karpfenstein utcza 18 és 20) éjjel nappal akármilyen órában szívesen láttatik"

A tej 60%-át  házhoz szállítva, 27%-át fióküzletekben (1885-ben36%), 13%-át kereskedők útján juttatták el mintegy 5500 vásárlóhoz: 1884-ben 2 565 475 litert

                  1885-ben 3 073 060 litert

                  1886-ban 3 676 422 litert

Az egyes vevő rendelhetett tejet levelező lapon a központtól avagy a fióküzletekben, ahol készséggel felvilágosították arról is, hogy miért éri meg a batyuzó milimárik teje helyett a valamivel drágább tejcsarnoki tejet venni: 

"Kalkulus" a tisztelt háziasszony számára- Az élelmiszer értékét annak tápértéke határozza mag. Így például a piaczi tej átlagos zsírtartalma: 2,8%, a Központi Tejcsarnok átlagos zsírtartalma: 3,9% Tehát: 4 liter tej a Központi Tejcsarnokból = 5 liter piaczi tej (ha nincs hamisítva) Vagyis ha például Péter a Központi Tejcsarnok tejét 15 krajcárral fizeti és Pál a piaczi tej 1 literéért 12 krajcárt ád, akkor még mindig Péter az aki jobban járt, mert olcsóbban fizeti meg a tej táperejét.

Vizsgáljuk meg tehát a Központi Tejcsarnok árlistáját: Látható, hogy a termékválasztékot ekkor az határozta meg, hogy mennyit működik az Alfa- szeparátor. A vajat géppel fölözött tejszínből, transzmissziós szíjmeghajtású, billenthetős, forgólapátos holsteini köpülőkben készítették, minden egyes adagot a KT betűkkel jelölték meg, és a készítés napjának keltével láttak el.

A Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Rt működése iránt nem csak a vásárlóközönség, de  a szakma érdeklődése is nagy.

 1886 március 15-én éjfélkor a Budapesten tartott tejgazdasági tanfolyam résztvevői is omnibuszra szálltak a Deák téren, hogy kiadós vacsorát kissé lerázzák, élőben láthassák a főváros dajkáját.(Ahogy egy újságíró a Központi Tejcsarnokot elnevezte)

A telepen (Karpfenstein utcza 18-20) Kunkel Imre igazgató kalauzolta az elégedetten bólogató vendégeket. A fiatal agilis igazgató 1885-től 1893-ig állt az üzem élén és tevékenykedett közmegelégedésre. Sajnálatos módon az ő sorsa sem alakult szerencsésebben, mint Egan Edéé. 1895-ben, amikor már a Hungária Vajkiviteli Társaság vezetője volt, szívszélhűdést kapott és pontosan a legkedvezőbb üzletmenetnél hagyta ott a boltot. De most még csak '86-ot írunk.

Felirat hozzáadása

Ebben az évben már a napi 9247 liter tejet fogadnak, 47 tagjuk, 175 üzletrész a tejgazdaságaikból. Az aránynak megfelelően növelik a fióküzletek számát is. A szövetkezet rövid három év alatt kinőtte   és fejlődéséhez tágabb teret követelt.

1886 május 24-én rendkívüli közgyűlésen jelentik be az új telep megépítését. A határozat dönt a Keleti Gyula-féle Rottenbiller utcai telek megvásárlásáról és a környék díszére váló épületek emeléséről.

Jelenleg,-1988-ban 102 év múltán- a Budapesti Tejipari Vállalat (BTV) Erzsébetvárosi Hűtődepója, valamint a Középmagyarországi Tejipari Vállalat  (KTV) központi irodái funkcionálnak a telepen. (a szerző megjegyzése)

Nagyon összehangoltan hajtották végre a kitűzött célokat, amelyben Kunkel Imrének elévülhetetlen érdemei voltak. A közgyűlés ugye május 24-én volt november végén beindult a termelés a gazdasági épületekben és 1897 májusában kiadható volt az utcai bérház is. A földszinten voltak az irodák és az első és második szint ki lett adva bérleményként.

Mindehhez 150 000 Ft-ra volt szükség, amelyet hitelből fedeztek: a felét 39 év törlesztéssel jelzálog kölcsönből, a másik felét lebegő kölcsönből (ma folyószámlahitel) melynek visszafizetéséért a tagok üzletrészeik arányában felelnek. Literenként 0,2 krajcárral a beszállított tej árából elvont törlesztéssel Az építkezés bizottságába Bálintffy Pált, Brüll Mórt, Ivánka Oszkárt és Rezső Henriket jelölték. A régi telepet 

( Karpfenstein utca) Hat évre bérbe adatott. Mindezeket  végezvén Szeniczei Ödön elnök bezárta a nagy jelentőségű közgyűlést.

Folyt.köv. Központi Tejcsarnok a Rottenbiller utcában

Központi Tejcsarnok Szövetkezeti RT megalapítása 1882-1883

A fővárosi tejkereskedelem rendezése felé a századvég legnagyobb lépése a Központi tejcsarnok megteremtése volt. A születésénél a 41 pestkörnyéki birtokos (Vecsés, Cinkota, Hatvan, Aszód, Süly, Üllő, Gyömrő, Monor) mellett, ott bábáskodott az Országos Tejgazdasági Felügyelőség (OTF) is Egan Ede vezetésével a földmívelési kormányzat nevében.

Egy tejcsarnok felállítás azonban nem olcsó mulatság. Nézzük mire is volt szükség az akkori gazdasági és technikai fejlettség mellett?
Kellett egy telek, fedett helységek, irodák, istállók, kamrák, gőzgép kazán, tejfölöző gépek, vajköpülő, vajgyúró, felhúzógép a tej emelésére, hűtők a teljes tejnek, tejszínnek és lefölözött tejnek,sajtüstök, tejszállító kupák, edények a fióküzletekbe,tejszállító kocsik, lovak, lószerszámok, egyenru-hák a kocsisoknak, munkaruha a munkásoknak, stb.-aztán összesen vagy 220 ezer jó forint. Kellett hozzá még a tehéntartó gazdák azonos érdekein alapuló összefogása, amelyben kötelezettségeket vállaltak saját állat-állományuk és részvényeik arányában az igen tisztelt nagyra becsült "betses tájtársaság"  hozamot hozó hasznos működése érdekében.Miután a szövetkezet tagjait el nem ítélhető módon nem csak a humanitárius célok vezették, az alapszabály szigorúan meghatározza a tagok jogait és kötelezettségeit, az üzletrészek megosztást, azok értékét, az üzletrészenként tartandó tehenek számát és a kötelező tejbeszállítás mértékét.

Az 5-7 tagú igazgatóságot a közgyűlés választja meg, amelyben minden tag annyi szavazattal bír, amennyire üzletrészeinek száma jogosítja. Az igazgatóság joga a társaság elnökének megválasztása.

Ezen választás pediglen esett az első alkalommal a Csíkszentkirályi, és Krasznahorkai gróf Andrássy Aladárra, az ARANYGYAPJAS REND lovagjára, akinek egyébként elévülhetetlen érdemei voltak a 48-49-es szabadságharcban. Többek között Görgey Artúr tábornok főparancsnok segédtisztje, majd később Bem József tábornok őrnagya volt.

 Továbbá azt sem kezelhetnők elhanyagolható ténynek, minek szerint testvéröccse volt annak a gróf Andrássy Gyulának, aki szintén meglehetősen hevesen kivette a részét a szabadságharcban, aki a kiegyezést követően az első magyar miniszterelnök, majd később a Monarchia külügyminisztereként működött hazánk javára.

Az is sokat nyomott a latba, hogy gróf Andrássy Aladár a Magyar Általános Hitelbank egyik alapítója  és 28 évig elnöke is volt, amely
garanciát jelentett arra, hogy a szövetkezeti becses társaság indítása zökkenő mentesen beteljesedjen. Nem elhanyagolható előny egy hitel-
igényes szövetkezet alapításánál

Aladár gróf az alapítást követő kettő esztendő után ugyan lemondott tisztségéről, hivatkozva más fontos feladatainak ellátása miatt, de köz-
gyűlés közfelkiáltással örökös díszelnökké emelte.

Mindenki felismerte, hogy a szövetkezet megalapításában és az indulás kockázatos buktatói kivédésében a stabil  anyagi támogatás biztosítása terén, felbecsülhetetlen érdemei voltak.

Miután gróf Andrássy Aladár a díszelnökségért nem kért anyagi támogatást, a  Központi Tejcsarnok Szövetkezeti Részvénytársaság hálás közgyűlése, érdemei elismeréséül pénzt szavazott meg a portréjának olajba festésére.
Folyt. köv. Karpfenstein utcza az első telephely