2011. szeptember 20., kedd

Mit jelentett a kiegyezés?

A szabadságharc dicsőséges, de nyugtalan évei és a nevével ellentétben lehangoló "Bach- korszak" után az osztrák-magyar kiegyezés konszolidált körülményeket teremtett az országban, és ekkor mér nem kell különösebb bátorság a tőkebefektetésekhez. A lehetőség minden téren hatalmasak. Gondoljuk csak el, hogy röpke pár év alatt a vasutak teljesen behálózták a Kárpát-medencét. Vagy mekkora változást jelentett az a tény, hogy Metternich íróasztalánál már az a gróf Andrássy Gyula ült, akinek egykoron a (Szabadságharcban viselt dolgai miatt) a halálos ítéletet itt iktatták.
 Kitört a gründolási láz. A lehetőségeken túllépő délibábos tudatlanság és a tudatos üzérkedés ugyan egy rövid időre rövid válsághoz vezetett 1873-ban, de ezután a tőkés fejlődés felveszi a "normális" európai  ütemet.
A 70-es, 80-as évek hozzák meg a mezőgazdaság igazi átalakulását is. A stabilizáció, hitellehetőségek, a monarchia hatalmas piacának biztonsága, és a technikai fellendülés, (témánánknál  maradva: Lefeldl és de Laval urak találmányai) együttesen nagy kezdősebességgel mozdítják el a holtpontról az élelmiszer-termelést, iparszerű formákat alakítva ki, a hagyományos házi feldolgozás helyett. Az, hogy a "szarvasmarha tenyésztés a mezőgazdaság nehéz ipara", ezekben az években találták ki.
                                                               

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése